Itt van hát, amiről annyit beszéltek, az előválasztás. Nincs benne sok köszönet.

Mert ami most zajlik elsősorban az MSZP és a DK részvételével az előválasztási kampány a javából. Botka célja egyértelmű ő akar lenni az egész baloldal vezetője. Ennek pedig az a módja, hogy víz alá nyomják a többieket, példának okáért elveszik a DK szavazóit, ahogy ezt Molnár Gyula egy önfeledt pillanatában el is ismerte. Nyilván ez az ötlet nem nagyon dobta fel Gyurcsányékat, így aztán a fergetes szoci kampányra hasonlóan lendületes DK nyomulás a válasz.

Eleinte egészen jól nézett ki a dolog. Az, hogy mind az MSZP, mind a DK országjárásra indul, vagy, hogy az előbbi óriás plakátokon hirdeti az aktuális reménységet, az utóbbi meg utcai akciókat szervez, csak helyeselhető, rájuk fér, hogy néha találkozzon velük a választó.

Azt meg kimondottan  örömteli, hogy végre érdemi vita kezdődött a baloldal alapvető politikai kérdéseiről, például arról, hogy osztogató vagy esélyteremtő államra van-e szükség, vagy éppen arról, hogy mi volt az oka a 2010 vereségnek. Eddig még akár lehetett is volna igaza azoknak, akik a választási helyzettől több pezsgést, figyelmet és a politikai és személyes alternatívák nyílt versenyét várták. Legfeljebb csak azt furcsálhatjuk, hogy azok a pártok, a Párbeszéd és az Együtt nem mutattak nagyobb aktivitást, akik korábban annyira szerettek volna versenyezni, kivéve persze Juhász furcsa gondolatkísérletét.

Az utóbbi időben a dolgok viszont eldurvultak. Az MSZP ifjúsági szervezete egy csúnyán megvágott videóval próbált gazdagbarát Dagobert bácsit csinálni Gyurcsányból,  a DK viszont elég határozott hangon hányta a szocik szemére a gödöllői kastély közjellegének elvesztésében való együttműködést, (amúgy joggal). A MSZP erre páros lábbal szált bele Gyurcsányba, aki szokásos egotripje keretében adófizetői szorgalmával dicsekedett. Erre a DK előkapott valamilyen cégügyet, aminek keretében egy állítólag MSZP közeli cég kapott Matolcsy alapítványától támogatást.

Na ezt most kéne abbahagyni, de sürgősen. Ezzel a személyeskedő stílussal csak leírja magát az egész baloldal. Az előválasztás lényege ugyanis az, hogy a felek utána még mindig olyan viszonyban maradnak, hogy közösen álljanak be a győztes mögé, és eséllyel induljanak el együtt a választásokon. Lehet, hogy a pártvezetők már elfelejtették ezt, de a választók nem fogják, és keményen megbüntetik az egész veszekedő bagázst.

Ha előválasztás, legyen előválasztás. Folytassanak érdemi vitákat a fontos kérdésekről, az alapjövedelemről, az igazságos adóztatásról, az egészségügyről, oktatásról. Ne a sajtóban üzengessen egymásnak Botka és Gyurcsány, na meg Karácsony, Juhász és a többiek, hanem mérkőzzenek meg nyilvánosan és szemtől szemben. És ami még ennél is fontosabb, legyen vége az egész cirkusznak mondjuk májusban (minden kampányban az a legjobb, amikor vége van). Akkor nézzék meg, hogy mire jutottak az egész kakaskodással, előrébb van-e bármelyik támogatásban, figyelemben, politikában,. Aztán higgadjanak le és az akkori erőviszonyok alapján egyezzenek meg valamilyen közös forgatókönyvben. Mert még mindig a Fidesz és nem egymás legyőzését várjuk tőlük.