Arányos választást? Vicceltek?

Épp ideje volt, hogy a civil tiltakozók végre a rendszer lényegével, a politikai elnyomással kezdjenek el foglalkozni, és a felszínt karcolgató fel-le vonulások után tartós mozgalmat szervezzenek. Aligha lehet erre alkalmasabb ember, mint az elmúlt években komoly kockázatok árán jelentős erkölcsi tökét felhalmozó Gulyás Márton. Na de mozgalmat szervezni pont az arányos választási rendszerért? Komolyan?

Annak, hogy mi a jobb, az arányos vagy a többségi választási rendszer, esetleg a vegyes, könyvtárnyi irodalma van. Mindannyian tudunk mondani példákat stabilan demokratikus országokra durván aránytalan, tisztán többségi választási rendszerekkel. Azt is tudjuk, hogy a tisztán arányos rendszer bár méltányos pártpolitikai képviseletet biztosít, de van egy csomó hátránya is, például szükségképpen elaprózódik a politikai rendszer ami bonyolult koalíciós kényszereket teremt, és nő a listákat összeállító pártelitek befolyása, ami szintén nem feltétlenül egészséges.

De most persze nem általában a helyes választási rendszerről van szól, sokkal inkább arról, hogyan lehet elkerülni azt az igazságtalanságot, hogy a Fidesz 2010-ben a szavazatok 52%-val, 2014-ben pedig 45%-val szerzett kétharmados többséget. Csak éppen utólag nem lehet visszacsinálni a korábbi választásokat, és attól, hogy valami 2010-ben jó lett volna, nem biztos, hogy legközelebb is az lesz.

Mit jelentene egy tisztán arányos választási rendszer 2018-ban? Leginkább azt, hogy a demokratikus ellenzék a jelenlegi feltételeknél csak jóval nehezebben szerezhet többséget. Ha a mostanihoz képest jelentősen megerősödik, akkor is nagyon könnyen kialakulhat olyat helyzet, amikor nem szerzi meg a mandátumok felét. Ez pedig az egyenes út a Fidesz-Jobbik koalícióhoz, ami nagyjából az egyetlen mostaninál is rosszabb helyzet. De ha még többséget is a szerez a demokratikus oldal, akkor sincs esélye a kétharmadra, és ezzel az Alaptörvény megváltoztatására, a politikai kinevezettek elmozdítására, az Orbán rendszer lebontására. Azért nem érdemes választási rendszert váltani, hogy a Fideszt még nehezebb legyen leváltani, vagy hogy kisebb legyen az ellenzék következő veresége.

Az arányos rendszer tehát alkalmas a demokrácia megvédésére, de nem alkalmas a demokrácia helyreállítására. Előbb el kell zavarni a Fideszt a saját szabályai szerint, és utána lehet majd az ideális választási rendszerrel szöszölni.

Ettől még nem kérdés, hogy Orbánék leváltásának kulcsa a szabad választás. De ennek nem a választási rendszer az akadálya, hanem elsősorban a sajtószabadság hiánya és a kampány korlátozása, a Kárpát-medencei magyarok ellenőrizhetetlen levélszavazása és a nyugat-európai magyarok szavazásának lehetetlenné tétele, és a választási szervezetek fideszes megszállása és ennek leple alatt a szavazók megvásárlása és megfélemlítése. Egyenlő esélyek a médiában és a kampányban, egyenlő szavazati jog minden magyar állampolgárnak, a választások tisztességes és pártatlan ellenőrzése. Ez az, amiért érdemes küzdeni.